2017. szeptember 26., kedd

Egy év távlatából

Egy év. Ennyi telt el azóta, hogy elkezdtem horgászni Győr környékén. Ekkor költöztem ide, s mivel már nem kellett napi 15 órát tanulnom, gyerekkori szenvedélyemnek, a horgászatnak kívántam áldozni a felszabadult időmet. De mielőtt kisebb vagyont öltem volna horgászfelszerelés vásárlásába, terepszemlét tartottam és elkezdtem megismerkedni a környékbeli folyókkal, a Mosoni-Dunával, Rábával, Rábcával, az Öreg Dunával. Sokat barangoltam a környéken, minden horgászból akivel találkoztam igyekeztem egy kis információt kihúzni azonban a helyzet elkeserítő volt. Csak a panaszkodás, szitkozódás, fejrázás jött velem szembe. "Nincsen itten hal!" "Évről évre gyengébb." "Minek költöztél ide Bajáról te hülyegyerek!?"
Nem tudtam betelni az itteni folyók szépségével.
A negatív vélemények teljesen elvették a kedvem, ugyanakkor az itteni folyók szépsége nem hagyott nyugodni, tovább bóklásztam a vízpartok környékén, internetes fórumokon. Ekkor ráakadtam egy blogra, ami segített eldönteni a kérdést: Mosoni Horgász blogjára. Annyira magával ragadott az itt látott halak, helyek, módszerek szépsége, hogy fel is vettem a kapcsolatot a blog írójával és egy kis bátorítás után elhatároztam, hogy belevágok. Már gyerekkoromban is az úszós módszer volt a kedvencem, így egy 4,20-as matchbotra ruháztam be először, no meg az összes kiegészítő felszerelést meg kellett vennem, hiszen semmim nem volt. Az első horgászatom augusztus 24-én esett meg, a Mosoni-Duna belvárosi részén. Kínkeserves 3 óra volt amit ott töltöttem. Legalább 2 óra telt szerelgetéssel, 10- 15 előkém elment, egyszer a főzsinór is elszakadt az orsónál, az úszó meg...nos hát elúszott. Azért fogtam halakat is, 4-5 karikát meg 2 jászkeszeget, így a sikerélmény is megvolt, nem adtam fel.
Első zsákmányok egyike.
Amikor tehettem, a vízparton gyakoroltam. Egyre kevesebb időt töltöttem gubancolással és szerelgetéssel, egyre jobb helyeket találtam és ennek megfelelően a halak is elkezdtek szépen jönni. Olyan halfajokkal találkoztam itt, amikkel a Duna bajai szakaszán soha. Szilvaorrú, koncér, paduc, ezek mind ismeretlenek voltak számomra.
A szilvákkal hamar barátságot kötöttem. 
Gyönyörű hal a koncér is. Mielőtt ideköltöztem, azt se tudtam, hogy ilyen hal létezik.
Időközben vettem egy feederbotot is, s néha bedobtam egy sajtkockát vagy csonticsokrot az etetés végére és közben úszóztam. Így fogtam fenéken az ősz legnagyobb halát, egy 2,6 kilós márnát. Kicsivel utána, úsztatva is sikerült fogni egy 40 centi körülit, s meg kell hogy mondjam, sokkal nagyobb élményt nyújtott mint a 2,6 kilós példány fogása a feederrel.
2,6 kilós márnám feederrel...

...és egy kiló körüli, matchbottal, úsztatva. Az utóbbi maradt emlékezetesebb számomra :)
Mire véget ért az ősz, és beálltak a fagyok egy dologban biztos lettem: az úsztatás számomra a legizgalmasabb módja a halfogásnak, tehát komolyabban elkezdem foglalkozni ezzel a módszerrel.
Emlékszek még októberben beszélgettem egy sráccal, aki az egyik kedvenc helyemen egy 7 méteres bolognai bottal úgy termelte ki a halakat, mint én még soha. Ezen felbuzdulva elhatároztam, hogy összespórolok egy bolognaira és tavasztól én is egy 7 méteressel veszem üldözőbe a folyók lakóit. A hosszú, kemény tél alatt volt időm és szinte az összes interneten fellelhető írást, beszámolót elolvastam, minden videót megnéztem a bolognais úsztatás témakörében. Már február környékén a parton topogtam a szép új csili-vili botommal és friss elméleti tudásommal felvértezve kezdtem neki az éles bevetésnek.
Még jég övezte a partot, de én már levittem a bolót egy próbára. 
A halak persze még javában le voltak dermedve, így nem fogtam semmit, de márciustól a víz melegedésével együtt a fogások is megindultak. Egyre jobban belejöttem, kialakult a számomra ideális szerelék, s azt kell, hogy mondjam teljesen beleőrültem a bolognais pecába.
Tavaszi kárász a Rábcából, úsztatva.
Bőséges keszeg zsákmány.
Bolognai-s ponty, a Bagaméri Duna-ágból.
Sokkal több halat fogtam, mint előző ősszel a match-csel. Hogy ennek mi lehet az oka? Több a hal idén? Ennyit fejlődtem? Ennyivel előnyösebb a bolognaival vezetett csali? Nem tudom! De tervbe van, hogy egy két horgászat erejéig visszatérek a matchbothoz, hogy vajon azzal is menne-e 40-50 keszeg 3-4 óra alatt! Kíváncsi leszek. Egyébként a jó öreg 4,20-as bot sincs a sarokba dobva, gyakran előveszem az ártéri pecánál illetve kisebb vizeken, ahol felesleges a hosszú pálca.
Itt is elő szokott még kerülni a matchbot.
Mostanában pergetéssel is próbálkozok. Több-kevesebb sikerrel. Az úsztatás mellett ez áll legközelebb hozzám. Rövidülnek a nappalok, lassan már csak hétvégén lesz idő kicuccolni egy 3 órás úsztatásra, hétköznaponként viszont pergetéssel nagyszerűen ki lehet használni azt az 1-2 órát ami még hátra van a napból meló után.
Pergetve fogott kis süllőm.
Szeretem ezt a módszert is, csak sajnos elég sokat betlizek így, ezért ha választani kellene a kettő közt az úsztatást választanám.
Összességében nagyon örülök, hogy nem hallgattam a sok elkeseredett öregre és belevágtam. Mint kiderült vannak itt halak, csak keresni kell. Sok emlékezetes horgászatot éltem át az elmúlt egy évben, és az ősz java még hátra van!

4 megjegyzés:

  1. Faja kis olvasmány így reggel! Szép összefoglaló
    Köszi, a hivatkozást mellesleg!
    :)
    Csaba

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igazán nincs mit :)

      Hát sajnos a szeptember nem volt túl sikeres horgászat szempontjából, így maradt a nosztalgia :D

      Törlés
  2. Örülök, hogy megmaradtál és úgy tűnik, most már meg is maradsz a peca mellett. Sok örömöd telik még benne.

    A fogott halak mennyisége, a kapások/halfogások száma tekintetében a pergetés nem vethető össze mondjuk a kedvenceddel, az úsztatással. A profik is sokat betliznek, sokkal több az egy halra eső idő/dobás/agyalás. Ez egy ilyen műfaj.

    VálaszTörlés
  3. Azért helyén kell kezelni a dolgokat. Az öregek szemében és fejében a hal a pontynál kezdődik. Bevetik a 3 méteres sárgavégű telóval a kőkemény kukoricadarával jól megtömött etetőkosarat, majd fel a csipesz, vagy a karika, aztán kényelmesen szundikálva, szomszédolva lehet szidni a vízkezelőt és társait. A madzag negyvenes, 2-3-as húsoskampó és társai várják a vízben a potykák seregét. Ezek után nem csodálkozhatunk a "ítéletükön". Halat általában telepítés után fognak, aztán egy évig panaszáradat...Persze vannak kivételek és a fenti sorok talán túl erősek, bár nem hinném, hogy nagyon messze járnék a igazságtól. Halat bármelyik vizen lehet tömegével fogni(még ma is), ha jó időben vagy jó helyen, s helyénvaló szerelékkel, technikával horgászol. Ey mind csak rajtad múlik. De ezt már te is tudod.
    Persze lehet álmodni 10 kilós halakról, de bolognaival egy kilós hal fárasztása nagyobb élmény lehet(nekem az), mint egy erős feederrel fogott telepített 10+-os :) Mondjuk én inkább matchben utazom, de erősen közelítek a bolo felé :)

    VálaszTörlés