Rekord Paduc

Ragyogó idő, lassan apadó víz, fronthatás sehol. Ez nekünk horgászoknak kihagyhatatlan lehetőséget jelent, így be is ütemeztem egy gyors, munka előtti villámpecát péntek reggelre. Az egyik kedvenc szakaszomra látogattam el, a Mosoni-Duna győrzámolyi részére. Egy csatorna folyik itt bele a Mosoniba, és én közvetlenül a kifolyás alá szoktam letelepedni. Korán reggel, napfelkelte előtt csobbant is a 6 kétkezes gombóc a hajnal csendjében. Nem sikerült a parton jó agyagos földet találni, csak homokot, így nem lett az igazi a keverék. Egy kis túlvizezéssel azért összeállt; legfeljebb majd sűrűbben kell dobálni az utánpótlást.

Csodás idő, csodás víz. Még a nyárfaszösz is elkerült. 

Ezen a helyen mindig a csatorna tisztább, és a Mosoni zavarosabb vize közötti határsávot horgászom meg, ami nincs túl messze; a 7m-es bolognainak majdhogy nem a spicce alá esik, így rendkívül kényelmes az úsztatás. Ahogy az eresztéket beállítottam (1,5m), már jött is az első jelentkező egy nagyjából 8cm-es szilvaorrú személyében. Az egyéni negatív rekord felállítása után egymást követve jöttek a 20-25 centis szilvák, egy-két tenyeres karika közbeiktatásával, majd a kapások varázsütésre eltűntek. Pár gombóc után visszatértek azért, de ezek most rendkívül gyorsak, villámszerűek voltak. Mindet elbénáztam, a méreg majd' megevett. Mi lehet ez? Sokadik próbálkozásra kiderült: kicsike paduc. Örültem, mert ahol egy van ott lesz több is. Húztam egy kicsit az eresztéken, és megpróbáltam jobban visszatartani, de ettől csak még inkább felment a pumpa. Legalább 4-5-ször előfordult, hogy az úszó elakadásszerűen állt meg, beleemeltem, és éreztem, hogy hal volt, méghozzá nem is olyan kicsi. Az akasztás nélkül persze sorban fordultak le. Tudtam, hogy paducok. Innentől kezdve, minden "elakadásra" bevágtam (van ami tényleg az volt), és láss csodát, sorra jöttek a padrók.

Első szebb a szákban végre. (a telefonom sajnos elég vacak képeket készít)

Jöttek sorban.

25-30 centisek voltak, remekül elszórakoztam velük. Persze most is lefordult pár fárasztás közben, de a paduchorgászat már csak ilyen. Egyik úsztatás során egy villámgyors húzás az úszón, majd elakadásszerű eldőlés. Rögtön bevágtam, a botom pedig szép karikában maradt. Na az jó hal lesz! Rázta a fejét, paducos volt, de úgy gondoltam, hogy annak nagy, ezért mégis márnára tippeltem. Jött, ment, le-föl, ki-be, de ura voltam a helyzetnek. Először fordult elő velem, hogy még a fék is megreccsent a bolón. Mikor megszákoltam végre, akkor láttam csak, hogy ez bizony egy hatalmas paduc. Az örömöm határtalan volt, eddig még csak képen láttam ekkorát.

Ez már paduc a javából!

43 cm

Gyönyörű, hibátlan pikkelysor, erős izmos, vastag test. Csodálatos hal. Nem akartam fényképezni aznap, de ezt muszáj volt. Gyorsan előtúrtam a fényképezőt a táskából...lemerült. Mikor máskor? A telefonom 2 megapixelével azért csináltam pár képet, és mindjárt le is lemértem: 43 cm. Új egyéni rekord!  Gyorsan visszaengedtem a vízbe, majd folytattam a horgászatot széles mosollyal az arcomon. Pár paducot még fogtam a 25-30-as szériából, majd összepakoltam és mentem dolgozni. Soha rosszabb villámpecát!

Utolsók egyike

Búcsúkép