2017. június 18., vasárnap

Karikák a belvárosból

Gyér fogások, rossz helyválasztás, bénázás, nem megfelelő módszer, káromkodás. Nagyjából ezek a címszavak jutnak eszembe, ha az elmúlt 2-3 hét horgászataira visszagondolok. Még egy totális nullázás is volt az elkeseredett próbálkozások között.
A sok kudarc után egy szerdai reggelen végre sikerült egy kellemes pecában részt vennem. Egy olyan helyre készültem, ahol előző ősszel szépen fogtam szilvaorrú keszeget, paducot, 1-2 márnát is. Idén még nem voltam erre, gondoltam teszek egy próbát. A helyszín Győr belvárosa. Meglehetősen egyhangú, meredek betonfal húzódik egészen a város széléig. Nagyjából 200 méterenként van egy meredek lépcső, ahova a horgászok és a sétálgatók is le tudnak telepedni.
Betonfal jobbra...
...betonfal balra.
A vadregényesebb helyeken kívül szeretek néha ide is eljárni, mert közel van, így alkalmas villámpecákra. Kényelmesen le lehet pakolni, nincs szúnyog, sár, a meder egyenletes, nem gyors a víz, ezért az úszóvezetést nagyon szépen lehet gyakorolni és nem utolsó sorban halak is vannak. Vagy legalábbis voltak.
Kényelmes itt a pakolás. A meredek lépcsőn ülve, mintha versenyládáról horgásznánk.
Hátránya viszont, hogy sok a bámészkodó, kutyasétáltató és délután nagy a forgalom a vízen is (kajak-kenusok, evezősök, újgazdag motorcsónakosok), valamint magasabb vízállásnál kell valami bottartó alkalmatosság, mert a betonba nem könnyű leszúrni az ágast.
Be kellett szereznem egy ilyet, ugyanis bottartót leszúrni csak extrém alacsony vízállásnál lehet, amikor már kivan a kövezés is
Na de kezdjünk neki a pecának végre. Kicsit próbáltam mostanában költséghatékonnyá tenni az etetést, ezért bevásároltam 15 kiló süldőtápot és a gyári etetőanyag harmadát-felét ezzel próbáltam pótolni. Így valamennyire veszít az aromájából a keverék, emiatt különféle filléres fűszerekkel, aromákkal turbóztam fel kicsit. Most egy marék - szintén takarmányboltos - vanília poraromát adtam a disznótáp-sajtos etető-föld elegyhez. Persze a konzervkukoricát és a csontit nem lehet kispórolni, így az is került bele.
A nap lassan ráveti sugarait az ébredő városra, és beindul az élet. Néha vetek egy pillantást a reggeli dugóra a Széchenyi Hídon s örömmel nyugtázom, hogy  nekem most nem kell ott vesztegelnem :)
Mivel már jól ismertem a helyet, hamar belőttem a mélységet és a meghorgászandó sávot. Alapozó etetés és kis rendrakás után már vártam is a halakat. Hamar kiderült, hogy, éppen máshol akadt dolguk, ugyanis az első egy órában csak gébet fogtam.
A lassabb. egyenletes folyású szakaszon szépen lehet vezetni az úszót.
De egyelőre csak ők díjazták a szépen felkínált csalit.
Fél óra gébezés után dobtam pár lazábbra gyúrt gombócot, hadd vigyék a hírt a szemcsék messze a part mentén, hogy itt bizony finom falatok várják a reggelizni vágyó halnépséget. Szerencsére bejött az elképzelés, s rövidesen eszeveszett kapással jelentkezett is az első kis karika. Kicsit megkönnyebbültem, talán mégsem a gébhorgászat rejtelmeiről fog szólni a mai reggel.
Első kis karika.
A karikák teljesen ellepték az etetést, végleg kiszorítva a csúf gébeket. Majd' minden úsztatásra jött egy, igazán felpörögött a horgászat üteme. Visszatértem a keményebb gombócokhoz, hogy most már ott tartsam az apró vendégeimet. Reméltem azért, hogy a paducok és a szilvák is megjelennek, mert ezen a szakaszon ők voltak inkább jellemzőek, karikát szinte nem is fogtam soha.
Sokadik kis karika :)
Ez volt most sajnos a max. méret
Paduc, szilva helyett azonban egy másik keszegfaj érkezett a terülj-terülj asztalkámra: laposkeszegek. Csapatban jöttek ők is, gyors egymásutánjában 6-7 darabot fogtam tenyerestől valamivel nagyobb méretből. Érdekes, hogy az előző évben egy darab laposkeszeggel sem találkoztam, idén meg már másodszor botlok beléjük, ráadásul egy olyan szakaszon, ahol a szilva és a paduc volt az uralkodó.
Szép, egészséges, lapos :)
Legalább kicsit megismerkedtem jobban ezzel a fajjal. Kapása változóan jelentkezett: néha eltüntették az antennát egy tized másodperc alatt, amit üres bevágás követett. de többször volt olyan is, hogy csak furcsán imbolygott, rezgett az úszó, a hal meg csak vitette magát a sodrással, szájában a horoggal. Küzdelem terén messze elmaradtak a folyóvízi halaktól megszokott vehemenciától, párszor úgy éreztem nem is hal van a bot végén. Éppen ezért a szákolásnál viszont meglepetést tudtak okozni, sokszor fele akkora karikára tippeltem. 
Nagyon vastag, erősen halszagú nyálka borítja őket.
A laposkeszegek rohama után felváltva fogtam belőlük a karikákkal, de szépen lassan csökkent a kapások száma. Az elején sok etetőanyag elment, mivel nem voltak a közelben a halak, így pár marék csontival próbáltam még ott tartani őket. Ez néhány halat adott a végére, de rövidesen befejeztem a pecát. Annak ellenére, hogy nem rekord méretű fogások jellemezték ezt a horgászatot, rendkívül mozgalmas és aktív volt, hiszen viszonylag rövid idő alatt (nem számolva az első üres egy órát) 30-40 db keszeget fogtam, melynek kb. háromnegyede tenyeres karika, a maradék valamivel nagyobb laposkeszeg volt. Örülök, hogy ezen a kényelmesnek mondható szakaszon még halak is vannak, szerintem idén is kedvelt helyem lesz a rész. Kíváncsian várom, vajon a nyár végére visszatérnek-e ismét a szilvaorrúak és a paducok ide. Majd kiderül. :)
A zsákmány egy része hazajött velem egy jó vacsorára, a többi szabadon elúszott :)

3 megjegyzés:

  1. Nappal a Mosonin horgászni Győrben??? Most menj ki oda! 3 csontira is 20 centis harcsa jön. Szombaton telepítettek egy csomót a környéken.
    Este 10 után kell ott horgászni. Jobb napokon jönnek a keszegek, majd 11 után pár kisebb harcsa beugrik. Éjfél körül szokott jönni süllő. Kiló felett fogtam 3-at. Jó nem egy nap.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Minek akarnék 20 centis harcsákat fogni? :)

      Törlés